A Dunaszerdahelyi Atlétikai Club kedves tulajdonosai, Antal Barnabás és Khasayar Mohseni elfelejtették focistáiknak átutalni a fizetést. Az Alzheimer előrehaladott stádiumában lehetnek, mert ez az állapot, a játékosok elmondása szerint, 4 hónapja tart.
A DAC a felvidéki magyarok emblematikus klubja, a 1980-as évek második felének meghatározó csehszlovák csapata. 10 000 embernél többen jártak a meccsekre, egy Sparta elleni derbin még gombostűt sem lehetett volna leejteni. Aztán jött a szoci vége és a helyi termelőszövetkezeteknek, melyek addig pénzelték a klubot, leáldozott. Velük együtt zuhant a klub, egyenest a 3.osztályba, ahonnan a helyi vállalkozók segítségével verekedte vissza magát újra a 2.-ba. Ekkor jelentek meg a jelenlegi tulajok, akik a Senec(Szenc) licencének megvásárolásával azonnal I.osztályba katapultálták a csapatot. A városvezetés boldogan asszisztált, remélve, hogy..., hát, nem is tudom mit. A tulajoknak ugyanis utána nem néztek az biztos, mert, ha igen akkor tudomásukra jutott volna, hogy Mohseni nem olyan régen a falnak hajtott a bécsi Admirával.
A város s a tulajok közti megállapodás alapján az előbbiek 10%-t teszik le az évi költségvetésnek, míg az utóbbiak 3 milla€-t. Na, az összeget könnyű volt leírni, megfoghatóvá tenni már nehezebb. Villám idő allatt kiderült, hogy nincs évi 3 milla, de ahogy most kinéz még 1,5 sem. Ennyire csökkent a városvezetés igénye 2010-ben, miután a tulajok elmagyarázták, a jelenlegi gazdasági helyzetben ennyire futja.
Azóta már mindenki számára kiderült, hogy a DAC tulajdonosai semmminemű pénzzel nem rendelkeznek. Illetve, ha igen, azt inkább zsebre vágják. A klub működése azon érdekes elvre alapul, hogy kiselejtezett labdarúgókat, valamint érdekes, focistának mondott afrikai emberkéket szednek össze, majd belőlük a bajnokság megkezdése előtt csapatot próbálnak csinálni. A fizetések "majd egyszer" alapon érkeznek, illetve nem érkeznek. Tartoznak fűnek-fának, nagymamának. A város hosszú szemforgatás után, szurkolói nyomásra besokalt, egyelőre, egy könyvvizsgálat kiértékeléséig várnak a kifizetésekkel a klub felé. A klubot érintő botrányokat felsorolni mára szinte lehetetlen. Legutóbb a bosnyák-horvát légiós, Corič szerződéséről derült ki, hogy nem is létezik.
A "csapat" pedig táncol a kiesés szélén, tavaly még megmenekült, most utolsó. A nézők bojkottálják a meccseket, a valamikori 6000-s tömeg pár százra olvadt, mindenki undorral vegyes reménykedéssel várja a végjátékot és az új Messsiás eljövetelét. Mert a DAC szurkoló tudja, létezik szebb jövő, kopasz és ott ül a Slovnaft-MOL olajipari vállalat vezérigazgatói székében, vagyona pedig nyomorúságos 180-800millió €-ra tehető.
Világi Oszkár dunaszerdahelyi ügyvéd-vállakozó nem a város legnépszerűbb embere, de azt hiszem sokan megbocsájtanának neki ezt-azt, ha átvenné a klubot. Ajánlatát a szezon előtt megtette, koncepcióját vázolta. Antalék akkor kevesellették az 1,5 millát, ők 7-re értékelték eddigi "munkájuk" gyümölcsét. Világi 20 év után röhögött egyet(humorérzéke legendás), eljátszadozott egy másik klub elindításával, majd letett arról és azóta hallgat.
Most úgy tűnik, elérkeztünk a végjátékohoz, a játéskosok többhónapos(sokak szerint éves) hallgatás után jeletettek a médiának. Eddig gyáván behúzták fülük farkuk, mint megannyi szlovákiai alkalmazott, és asszisztáltak a gazda hazugságaihoz. Az, hogy ők is megszólaltak, talán reményt adhat, hogy nemsokára új korszak indul el a DAC életében. Netán még azt is megérjük, hogy új stadionban, bajnokcsapatot ünepel és "Köszönjük Oszi!"-t üvölt 10000 ember. Így legyen, ámen.
Végezetül egy találós kérdés: Melyikük a perzsa, melyik Antal és melyik a volt polgármester? Hátul az egykori helyi isten, ma Sparta Praha játékos, Leo Kweuke, 1 milláert adták el Antalék. Már most ennek 2-3x-ért lehetne eladni(foto: Parameter)
